Mennyi pénzzel bánjon a gyerek?

Mennyi pénzzel bánjon a gyerek? - Bánik-e egyáltalán pénzzel a gyerek?
foto: freedigitalphotos.net
Hétfőn délelőtt a FEM3 Café meghívott szakértőjeként kapkodtam a telefont a nézői kérdésekre. A téma azonban már hamarabb, amikor még a buszon ültem Pest felé, előkerült. Történt ugyanis, hogy találtam a buszon egy ismerőst, aki alsó tagozatban tanítónő, és miután leegyeztettük, ki milyen célból is van úton, egyből belekezdett, hogy bizony mekkora segítség lenne neki matematikatanárként is, ha a szülők HAGYNÁK, hogy pénzzel bánjon a gyerek…

Mennyi pénzzel bánjon a gyerek? 

Mennyi pénzzel bánjon a gyerek? - Bánik-e egyáltalán pénzzel a gyerek?
foto: freedigitalphotos.net

Ez gyakori kérdés a hozzám forduló szülőknél, a tanítónőt hallgatva azonban rá kellett jönnöm, hogy igazából nem ez a probléma. Igazából az a probléma, hogy bánik-e egyáltalán pénzzel a gyerek…

Bánik-e egyáltalán pénzzel a gyerek? 

Elképedve hallgattam, hogy harmadik osztályban probléma az a gyerekeknek, hogy a fizetőeszközünk forint, és nem általában a “pénz” nevű valuta, valamint az is, hogy még mindig nincs kialakult számfogalma több gyereknek sem. Ez abból is látszik, hogy a gyerek egy ötvenes, egy huszas és egy tizes láttán nem azt mondja, hogy nyolcvan forintja van, hanem azt, hogy három pénze…
És a tanítónő már vázolta is, hogy mennyiféle lehetőséget ad a pénz kezelése arra, hogy a gyerek matektudását, matematikai képességeit is fejlessze már alsós korban:
  1. a számfogalom kialakulása, megszilárdítása – bár az iskolaérettség feltétele a számfogalom megléte, azt minden gyakorló pedagógus tudja, hogy ennek végleges megszilárdításához még az iskolában is van mit tenniük. Ez is olyan, mint sok minden más: gyakorolni kell. Mivel azonban az iskolában egyre több időt vesz el az új ismeretek bemutatása, felvázolása, annak begyakorlására egyre kevesebb idő jut. (Hol van az már, hogy a szorzótábla minden egyes hasábját hetekig gyakorolhattuk, mint amikor még én voltam gyerek?) Ezért különösen fontos, hogy a gyerek iskolán kívül is találkozzon a matekkal – erre pedig a pénzzel való bánás kínálja magát, mint lehetőség.
  2. szöveges példák értelmezése – nem véletlen az sem, hogy a szöveges példák bekerültek a matematikatanításba. Ezek szolgálnak ugyanis arra, hogy a matek gyakorlati alkalmazásához közeli helyzetet teremtsenek a gyereknek. Az arányosságról szóló matekpéldák pl. kiválóan felkészíthetnék a gyereket arra a dilemmára, amelyet egy boltban ácsorogva tapasztalhatna meg: két tökegyforma kókuszos csoki közül melyikkel jár jobban – azzal, amelyik 100 gr-os és 150 Ft-ba kerül, vagy azzal, amelyik 200 gr-os és 200 Ft-ért mérik? Annyiszor hivatkoznak reklámokban az ár-érték arányra, különösen akciós termékeknél, és egy ilyen baromi egyszerű számítással, amit legkésőbb negyedikre illik tudni fejben is elvégezni, még a gyerek számára is kiderülne, hogy mikor igaz, amit a reklámban ígérnek, és mikor akarják csak átdobni a palánkon. (Ez az a pont, amikor a matek segít vigyázni a gyereknek a pénzére.)
  3. fejszámolás és becslés – két probléma, de ugyanaz a gyökere, ezért egy pontban vesézem. A gyerekek egyszerűen leszoktak arról, hogy segédeszköz nélkül számoljanak – mert számolni jóformán csak a suliban kell nekik. Nem igazán kerülnek olyan élethelyzetbe, mint pl. még a szülők egy része gyerekkorában, hogy az apróbb bevásárlásokat mi bonyolítottuk gyerekként. A “Szaladj már el a boltba, kislányom/kisfiam, egy fél kiló kenyérért, meg egy liter tejért!” mondatok kihalófélben vannak. És csak jelzem, hogy a tanítónő kapásból megjegyezte, hogy látszik, hogy a szegényebb családok gyerekei még igenis járnak a boltba ilyen apróságokért, mert egyszerűen jobban tudnak számolni fejben. Ott, ahol minden fillér számít, a gyereket is úgy engedik el a boltba a fél kiló kenyérért, hogy “Aztán odafigyelj, mennyit ad vissza az eladó!” – és otthon el is kell számolni a pénzzel. Mindez nemcsak azzal jár, hogy a gyakorlatban is használják a fejszámolást, hanem azzal is, hogy a gyerek képes megbecsülni előre (és nem a pontosan, papíron, vagy számológéppel kiszámolt eredményből “visszafelé csalni” a közelítő becslést), összesen mennyibe fog fájni a bolti turné. Hasznos dolog, mert így van még egy ellenőrzési lehetősége a gyereknek arra, hogy ne dobják át.

A pénzpedagógus (köz)beszól: 

A matematikatudás csiszolásán kívül vannak egyéb gyakorlati (pénzügyi intelligenciát fejlesztő) hasznok is a gyerek számára:
  • ismeri az árakat 1.– lehet, hogy jó közelítéssel már elindulás előtt, otthon tudni fogja, nagyjából mennyit fog költeni, pedig meg ki sem tette a lábát othonról. Tudni fogja, mennyi pénzt vigyen magával, abból várhatóan mennyit fog visszakapni, ha fog – vagyis felkészültebben, magabiztosabban mehet a boltba.
  • ismeri az árakat 2.– ez tiszta haszon a szülőknek, amikor próbálják  gyerekkel megértetni a drága és az olcsó meglehetősen viszonylagos fogalmát. (Kinek mi az olcsó és a drága, nem igaz?)
  • ismeri az árakat 3.- a “gyakorló bevásárló” gyerekeknél a lehető legritkábban fordul elő, hogy valamiért a boltban, a nyílt színen kezdenek el hisztizni, hogy márpedig ez nekik kell…
  • gyakorolhatja ezt a fajta társas érintkezési szituációt, amit egy vásárlás, és az ennek során folyó kommunikáció jelent
  • más pénzével bánik, így megtanul arra is vigyázni, különösen, ha hazaérve el kell számolnia a vásárlásra kapott pénzzel. Ha ezt más pénzén be tudja gyakorolni, akkor a sajátját sem fogja meggondolatlanul szórni csak azért, mert abba sem apu, sem anyu nem szólhat bele, hogy mire költi el. 

Kedves Pedagógusok!

Nektek milyen gyakorlati tapasztalataitok vannak a matematika terén a “pénzes” feladatokkal?
Írjátok meg nekünk vagy itt az oldalon hozzászólásban, vagy írjátok meg nekem az info@penzmesek.hu email-címre!

Kedves Szülők!

Talán a fentiekből is kitűnik, hogy a gyerekeknek minden matematikaoktatás mellett is kellenek a gyakorlati tapasztalatok, amikor élesben, valós következmények mellett gyakorolhatja a gyerek a pénzhasználatot. (Az iskolában a játékpénzekkel végzett feladatok ezt csak részben képesek pótolni.) És mint látható, a gyerek iskolai teljesítményére is jó hatással van.
Adjatok lehetőséget a gyerekeiteknek arra, hogy ők maguk is bánjanak a pénzzel, ne intézzetek el mindent helyettük!

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*