A zsebpénz evolúciója – 3. rész

A zsebpénz evolúciója - az igazi zsebpénz
Ez a tartalom nem elérhető.
Légyszi, engedélyezd a sütiket a böngésződben a megtekintéshez.
A zsebpénz evolúciója bámulatos egy dolog. Az első két fázisát már “lekövettük”, és már így is sok minden változott – gyerek pénzügyi szabadságát tekintve is, meg a pénzügyi készségeit illetően is. Már leraktuk a beosztás és a megtakarítás alapjait,ma gyerek már sok helyzetben mérlegel, a vásárlások önálló intézésével a pénz értékéről is van némi fogalma. Most érkeztünk abba a fázisba, amikor az eddigi eredményeket megszilárdítjuk, és tovább fejlesztjük: jön az “igazi” zsebpénz.

A zsebpénz evolúciója – az “igazi” zsebpénz

Ez az a zsebpénztípus, amellyel gond nélkül modellezhetjük a gyerek számára azt a jövedelmet, illetve annak kezelését, amellyel egy pénzügyileg intelligens felnőtt is hasonló módon bánna. Ez az a fajta zsebpénz, amelyen kicsiben és még relatíve védett környezetben mindent megtanulhat a gyerek a pénzkezelésről, beosztásról, megtakarításról, több lábon állásról, sőt részben még a befektetésekről és a hitelekről is. Így már bármelyik szülő nyugodt lélekkel kiengedheti a gyerekét a nagybetűs életbe.

A zsebpénz evolúciója – amit a felelősség hajt

Az “igazi” zsebpénz titka nem más, mint a felelősség, amivel a gyereket felruházod a saját zsebpénzének kezelése kapcsán. A gyerekek ezt többnyire inkább önállóságként és függetlenségként, tehát valami nagyon menő dologként élik meg, pedig itt Te operálsz, Te irányítasz. Az önállóságnak ugyanis megvan az a jó tulajdonsága, hogy felelősséggel jár. A felelősség pedig olyan édes teher, ami alatt nagyon jól lehet fejlődni.

A pénzpedagógus (köz)beszól:

Erről már az ókori rómaiak is tudhattak valamit. Fennmaradt tőlük ugyanis egy közmondás, miszerint “Teher alatt nő a pálma.” Természetesen ezeknek a terheknek meg kell felelniük az életkornak, az adott élethelyzetnek. Ez nem is a túlterhelést, hanem a fejlődésre ösztönző kihívásokat jelenti.

A zsebpénz evolúciója – na jó, de mikortól és mennyit? 

A zsebpénz evolúciója - az igazi zsebpénz
Kép: Szűcs Édua rajza a Kamaszkassza – Zsbepénzügyi kézikönyv című könyvemből
Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy a gyerek hány éves korától vezesd be ezt az “igazi” zsebpénzt, és mekkora összeggel, akkor tőlem biztosan nem fogsz sem konkrét életkort, sem konkrét összeget hallani. Miért? Mert ahány gyerek és ahány család, annyiféle élethelyzet, pénztárca, feljettségi szint.
Élethelyzet – lehet, hogy szíved szerint nem bíznál még ekkora összeget a gyerekedre, de kénytelen vagy hagyni, hogy bizonyos (pénz)ügyeket a gyerek intézzen, mivel Te nem tudod. (Pl. menzabefizetés munkaidőben, vagy ne adj’ Isten beteg vagy, mozdulni sem tudsz, és csak a gyerek van kéznél.) Ezen kívül családfüggő pl. az is, hogy mennyi önállóságot engedtek alapból a gyereknek életkoronként, illetve az is, hogy mennyi és milyenféle kiadás merül fel, ami kifejezetten a gyerekhez köthető (különórák, zeneiskola, edzések, eljár-e már szórakozni, ha igen, hányszor hetente és hová, stb.).
Pénztárca – hogy mennyi a zsebpénz nagysága, attól is függ, hogy mi mindent kell fedeznie belőle a gyereknek, de attól is, hogy a családnak mekkora az erre a célra kiszorítható pénze. Van, aki jobban elengedi a gyerekét, van, aki szívesen megtenné, ha lenne miből.
Fejlettségi szint – nem minden az életkor! Az, hogy valaki X éves, még nem garantálja, hogy pl. a döntésképessége ott van a korának megfelelő szinten. Márpedig a zsebpénz pont a folyamatos döntési helyzetekről (is) szól. Ez nem azt jelenti, hogy soha semmit ne bízz a gyerekre, mert akkor soha sem fog semmit megtanulni. Csak azt jelenti, hogy figyelj oda, mit bír el a gyerek, és mi az a megszokottól nagyobb kihívás, amit érdemes elé állítani, mert nagy eséllyel már átviszi a lécet. Arról nem is beszélve, hogy a nevelési könyvekben leírt életkoroknak megfeleltetett képesség- és készségszintek csak iránymutatók. Egy-egy készség, képesség fejlettsége egy éven belül is sokat hullámzik a gyerekben, ahogyan az is, hogy ezek a készségek, képességek egymáshoz viszonyítva hol tartanak fejlettségben.

A zsebpénz evolúciója – aranyszabályok

Van a zsebpénznek 10 aranyszabálya. Ha ezeket kölcsönösen, tehát Ti is, a gyerek is betartjátok, akkor az eredmény garantált. Akkor is, ha a gyereket végigvitted az előző két evolúciós fázison, de akkor is, ha ezek kimaradtak, és kapásból a harmadik evolúciós ciklusba ugrotok fejest.

A pénzpedagógus (köz)beszól:

Igen, a zsebpénz aranyszabályai akkor is működnek, ha előtte még hanyagoltátok a gyerek pénzügyi nevelését. Annyival lesz csak nehezebb, hogy ez szó szerint fejesugrás lesz, nem lesznek meg a bevezető szakaszokban lerakott alapok, sokkal “idegenebb” lesz az egész mindannyiótoknak. De így sem lehetetlen.
Zsebpénzszabály No. 1 

A zsebpénz igenis vita tárgya! Különösen az első alkalommal. Akkor, amikor leszögezitek a szabályokat. Közösen. Egymással megbeszélve. Ez a zsebpénzalku. (Jó előgyakorlat ez a későbbi béralkukhoz az eljövendő állásinterjúkon.)

 

Zsebpénzszabály No. 2

A zsebpénz legyen olyan rendszeres, mint a tél végi influenza: mindig térjen vissza. és az influenzától eltérően lehetőleg mindig ugyanabban az időben. Hajszálra. Hogy milyen legyen a zsebpénz rendszeressége, az a család szokásaitól, pénzügyi helyzetétől függ. Van olyan gyerek, akinek az fekszik jobban, ha hetente kisebb összegeket kap, és ez a szülőnek is jobban megfelel. Van, aki a havi zsebpénzre esküszik.

 

Zsebpénzszabály No. 3

A zsebpénznek nemcsak az ideje, hanem az összege is rendszeres! Minden héten vagy hónapban ugyanazt az összeget add a gyereknek. Pont úgy, ahogyan a fizetésnél. (Emlékszel, mit mondtam a jövedelemi modellről?)

 

Zsebpénzszabály No. 4

A gyerek minden kiadását a zsebpénzéből fedezze! Merthogy ezért van zsebpénze.

 

Zsebpénzszabály No. 5

A zsebpénzalkunál többféle költséggel is számoljatok! Az állandó, rendszeres költségek, mint  pl. buszbérlet, telefonkártya, stb.) adják az alapot, de kalkuláljatok egyéb, rendkívüli kiadásokkal is!

 

Zsebpénzszabály No. 6

Számoljatok a gyerek szórakozásával is! (Ez az egyik egyéb kiadási tétel.)

 

Zsebpénzszabály No. 7

A zsebpénznek legyen része a megtakarítható pénz is! Igen, már a zsebpénzalkunál számolni kell azzal az összeggel is, amit majd félrerakhat a gyerek a zsebpénzből. (Ha csak a kiadásokra centizitek ki a pénzt, akkor semmi jogalapod nem lesz elvárnia  gyerektől, hogy megtanuljon megtakarítani. Márpedig ez az igazi zsebpénznek egy lényegi pontja.)

 

Zsebpénzszabály No. 8

A zsebpénz a gyereké, így az ő döntése, hogy mikor mire és mennyit költ belőle! Magyarul: ne szólj bele! (Ezt féken tartja a No. 2 és No 3 számú szabály: ha időben is, és összegben is rendszeres a zsebpénz, és ehhez az összeghez és időponthoz ragaszkodsz is, akkor nincs az a krokodilkönny, az az őzikeszem, az a fúriadüh és az az ajtócsapkodás, amivel bővíteni, vagy előre hozni lehetne a zsebpénz összegét. Így a gyerek is megtanulja a maga kárán, hogy a zsebpénzt legalább annyira be kell osztania, hogy kitartson vele “zsebpénztől zsebpénzig”.)

 

Zsebpénzszabály No. 9

A gyerek tartsa kézben és féken a zsebpénzét! Minél több mindent szeretne a gyerek elérni a pénzével, annál nagyobb lesz a valószínűsége, hogy ráfanyalodik valamilyen zsebpénzkövetésre. Ehhez a Kamaszkassza című könyvem weboldalán találsz egy letölthető segítséget zsebpénznapló címen, ezt használhatja a gyerek is bátran. (Igaz, Excel-tábla, nem kifejezetten a kamaszok kedvence, de most ez van. Viszont már dolgozunk egy zsebpénz-cashflow felhőprogramon is, ami már biztosan jobban kézre fog állni a mai tiniknek is. 🙂 Mihelyst készen van, szólok!)

 

Zsebpénzszabály No. 10

A zsebpénz nincs kőbe vésve! Csak arra az időre szól, amíg tart a megállapodásotok. Viszont bármikor újra lehet – és időnként kell is! – tárgyalni. (Azért túl gyakran ne tegyétek, mert az egész elveszti a komolyságát. Ha valaki, akár a gyerek, akár Te az újratárgyalást kéritek, annak a szükségességét komolyan alá kell támasztani!)

A zsebpénz evolúciója – a ráadásszakasz

Van itt azonban még valami… A zsebpénzből sokkal többet is ki lehet hozni ám, mint amit itt a szabályok mutatnak! Ki lehet egészíteni egyéb eszközökkel a Papabanktól/Anyabanktól kezdve a gyerekvállalkozásig sok mindennel. Így együtt pedig olyan komplett rendszer ad (röviden a Himer-módszert), amelynek segítségével a gyerek még azt is pontosan tudni fogja, hogy mikor és miért érdemes, vagy nem érdemes hitelt felvenni. (És hidd el, inkább takarékoskodni fog, semmint hitelt felvenni.)
Erről bővebben a Kamaszkassza – Zsebpénzügyi kézikönyv című könyvemben olvashatsz. A könyvet ugyan kamaszoknak írtam, de a visszajelzések szerint szülőknek is hasznos… 😉
Játsszatok minden nap pénzügyeket! 
🙂 Csilla 🙂

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*