A nagy ovis szökés és a pénzügyi nevelés

A nagy ovis szökés és a pénzügyi nevelés
Fotó: pixabay.com

A nagy ovis szökés és a pénzügyi nevelés ritkán függ össze. Kivéve most. A héten ugyanis elképesztő dolgokra tanította a világot a pénzről két orosz óvodás azzal, hogy fogták a kis homokozó lapátjaikat, és alagutat ástak maguknak a kerítés alatt a szökéshez. Mindezt azért, hogy megvehessék az általuk kiszemelt Jaguár sportkocsit. (Igen, jól olvastad!) És ezzel rettentő sok dolgot mutatott meg a két kisovis, amit minden szülőnek meg kellene tanítania a gyermekeinek, ha azt akarják, hogy azok valaha is jól bánjanak a pénzzel! 

A nagy ovis szökés és a pénzügyi nevelés

 

Ha nem hiszed el, mi történt, itt van róla az eredeti sajtócikk és az orosz híradó tudósítása. Számomra azonban nem a dolog abszurditása, hanem sokkal inkább a pénzügyekkel való párhuzama volt megdöbbentő. Két kis ovis, akik már most megmutattak sok mindent, ami ahhoz kell, hogy sikeres pénzügyi életvitelt tudjanak folytatni a jövőben! (Csak attól félek, hogy a szülők most jól letörik a szarvukat. Te ne tedd ezt hasonló esetben a saját gyermekeddel! Bár azt meg kell nekik magyarázni minden ovisnak, hogy a szökés nem megoldás arra, hogy Jaguárt vegyünk. 🙂 )

A nagy ovis szökés és a pénzügyi nevelés – mit tanítottak ezek a gyerekek a világnak? 

 

A nagy ovis szökés és a pénzügyi nevelés
Fotó: pixabay.com

Azt, amit Te is alkalmazhatsz, megtaníthatsz már most is a gyermekeidnek, hogy jól tudjanak majd bánni a pénzzel! Ráadásul ezek mind olyan dolgok, hogy nemcsak a személyes pénzügyek terén segítenek hozzá a sikerhez, hanem az életben való általános beválást is garantálják!

Nézzük, mik ezek a faktorok, amelyek ezeknek az ovisoknak zsigerből jönnek:

  1. önbizalom – mi az, hogy nincs Jaguárom?! Megszerzem, mert megérdemlem! Állítom, hogy a cselekvésre képesség alapja az önbizalom. Ha már a gondolat felmerülésekor önmarcangolásba fogtak volna a kissrácok, még a homokozó lapát megszerzéséig sem jutottak volna el.
  2. problémamegoldóképesség – mit nekünk akadály, legyőzzük, vagy legfeljebb megkerüljük (aláássuk 🙂 )! Volt egy probléma, és – igaz, hogy a maguk gyerekeszével, de – találtak rá egy megoldást. Méghozzá majdnem működőt. A szökésig legalábbis működött a dolog. A Jaguár megszerzésének pénzügyi háttere kicsit problémásabb volt. (Erről még lesz szó, hogy miért.)
  3. kreatív gondolkodás – aki ezt így kitalálta, az tuti kreatív gondolkodó! Képzeld el, amikor valaki ilyen gondolkodási szabadsággal old meg később komoly pénzügyi problémákat! A problémáknak esélyük sem lesz!
  4. tervezés – nem elég azonban csak a kreativitás, amit kiötlöttünk, azt meg is kell tudni valósítani. És mint tudjuk, minden megvalósítás első lépése egy jó terv. A szökés maga baromi jól meg volt tervezve. Felmérték az időt, amikor dolgozhatnak, hogy az óvónő szokásait, így azt is, hogy mikor nem figyel oda rájuk, az eszközszükségletet (két darab lapát, plusz a mozdítható pénzük)… szóval nem semmi! (Igaz, azt is tudták, hogy kevés lesz a mozdítható pénzük, és a tervnek az a része, hogy honnan szerzik be a többit, még nem volt lézerpontosan meghatározva. De ennek egy oka volt csak: a gyerekek nem tudtak eleget a pénzről! Ezt azonban Te már simán tudod orvosolni, nem igaz? 😉 )
  5. szervezés – a dolgok időbelisége, sorrendisége, kinek mi a dolga, mire lesz ehhez szükség – mindezt két óvodástól? Pénzpedagógusként megnyaltam a tíz ujjam!
  6. kivitelezés – az első pontban taglalt önbizalomnál már említett cselekvésképesség. Meglépték. Megcsinálták. Tuti lett! (Szigorúan pénzügyi, illetve megvalósítási értelemben véve. Az változatlanul nincs rendben, hogy csak úgy leléptek, szegény óvónőre meg a szívrohamot hozták a kölykök.)
  7. önállóság – Istenem, csak ilyenek maradjanak ezek a gyerekek! Nem, nem arról van szó, hogy ne kérjenek segítséget, hogy mindent maguk oldjanak meg! De arról igen, hogy képesek legyenek saját gondolatokkal előállni, és azokat meg is valósítani.
  8. együttműködés – két gyerek dolgozott össze, ráadásul olyan összhangban, hogy senki nem vett észre semmit, pedig néhány napig elvoltak a projekttel. (Mivel itt most a titokban tartás volt a projekt egyik lényegi mozzanata, így ebből a szempontból sikeresnek értékelhető az akció. A siker titka pedig az együttműködés volt.)
  9. célkitűzés – volt egy cél, és abból nem engedtek. Mindenképpen meg akarták csinálni. Kitartóan dolgoztak, és csak a cél számított. Ezt a fajta fókuszáltságot, komolyan mondom, tanítani kéne a sulikban!

Biztosan lehetne még vagy ezer dolgot szemezgetni, de pénzügyi nevelés szempontjából ez volt a lényeg.

Te mire szeretnéd leginkább megtanítani a gyermekedet ezek közül? Ha megírod a post alatt kommentben, akkor válaszban adok hozzá néhány tippet is. 🙂

Himer Csilla pénzpedagógus, a Pénzmesék szerzője
Himer Csilla, pénzpedagógus
Fotó: Galló Krisztina

 

 

 

 

 

 

 

Napfényes jókedvet, jólétet! 

🙂 Csilla 🙂 

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*