Mit lehet játszani a pénzzel?

Mit lehet játszani a pénzzel?

A pénz nem játék! – hangzik sok helyen még ma is a szülői figyelmeztetés a gyerekeknek. (Én speciel még emlékszem ovis koromból, hogy megkaptam ezt a mondatot a családomban.) Aztán amikor elkezdtem hivatásszerűen foglalkozni a pénzügyi neveléssel, akkor rájöttem, hogy ennél kevesebb nagyobb szülői tévedés létezik a pénzügyi nevelés terén. Már hogyne lehetne a pénzzel játszani! És éppen a számolni tanulás, a számfogalom kialakításának időszakában lehet vele a leginkább! Mit lehet játszani a pénzzel? Mindjárt kiderül.

Mit lehet játszani a pénzzel? – Lassítsunk egy kicsit!

 

Mielőtt rátérnénk a játékokra, álljunk meg egy pillanatra! Gondoljuk végig, amit a felvezetőben írtam, mert kapásból volt ott két félmondat is, ami megérdemli, hogy egy kicsit elmélkedjünk rajta.

 

  1. Kevés nagyobb szülői tévedés van a pénzügyi nevelésben, mint az, hogy a pénz nem játék!

 

Miért mondom ezt?

Egyszerű: azért, mert a kisgyermek elsődleges tevékenysége a játék. (Ezt a pedagógusoknak nem kell külön mondanom.) Mégpedig azért, mert a játék az a cselekvés, ami a kisgyermeket segíti a megismerésben. Azaz abban, hogy megismerje az őt körülvevő világot, és részben tapasztalatot is szerezzen róla.

 

A pénzpedagógus (köz)beszól:

 

Már a babák is azért pancsolnak a fürdetés során, mert ezzel megismerik a vizet, tapasztalatot szereznek róla játék közben. Megtudják róla, hogy langyos (hála anyunak), hogy kellemesen simogat, hogy folyékony, hogy átlátszó, hogy nem jó, ha szembe, orrba megy, stb. Kifejezni ugyan még nem tudja, de tapasztalja.

Ugyanígy a kisgyerek az első tapasztalatait a pénzről egyrészt a mi megfigyelésünkkel, másrészt és egyelőre főleg fizikai, érzékszervi tapasztalatok úján szerzi. Biztos, hogy megnézi, megszagolja, szájába veszi, stb. Később már le is rajzolja, ami szintén a fizikai jellemzők ábrázolása.

 

Amit nem engedünk neki megismerni, megtapasztalni fizikailag, az a gyerekben félelmet kelt. Hiszen ha tiltják tőle a most meg áhítattal figyelt felnőttek, akik úgyis mindent jobban tudnak, akkor ezt biztosan azért teszik, mert az a valami rossz. Nem neki való. Márpedig ha ezt a félelmet, de legalábbis ellenszenvet elültetjük a kisgyermekben, annak legtöbbször vannak hosszú távú hatásai.

 

A pénzügyi coach (köz)beszól:

 

Nem egy olyan ügyfelem volt már, aki teljességgel elutasította, hogy a pénzzel foglalkozzon. Nem tudta, mikor mennyit keres, mikor mennyit költ, minek mi az ára, értéke, mennyi az adóssága, vagy hogy neki ki tartozik és mennyivel. A beszélgetések során mindig oda lyukadtunk ki, hogy más-más módokon ugyan, de még gyerekként elkezdtek félni a pénztől. Hogy az nekik túl nagy felelősség. Hogy ők ehhez hülyék. Hogy ez nem nekik való. Aztán felnőttként meg ott álltak, és mindig totál le voltak égve.

 

Ha engedjük játszani a gyereket a pénzzel, azzal hagyjuk neki, hogy fizikailag megismerje. Látni fogja, hogy nem csíp, nem rúg, nem harap. Azt persze megtanítjuk neki, hogy az aprópénz nem csokidrazsé, és nem nyeljük le, de ugyanezt a Lego-ról is megtanítjuk a gyereknek. És attól még vígan játszik vele. Ergo nemcsak azért fontos, hogy hagyjuk a gyereket a pénzzel játszani, hogy megismerje – legalább fizikai jellemzőiben -, hanem azért is, hogy később, amikor már nemcsak fizikai szinten kéne megismernie a pénzt, merje ilyen módon is megismerni.

 

  1. Éppen  számfogalom kialakulásának időszakában lehet a leginkább játszani a pénzzel!

 

Miért? Mert így a gyerek a játékon mint pozitív szűrőn keresztül ismerkedik a számokkal is (meg a pénzzel is). És nagyon nem mindegy, hogy milyen, a korábbi tapasztalatok mentén kialakított alapállásból kezd majd el ismerkedni a matematika és a pénzügyi intelligencia alapjaival.

 

Mit lehet játszani a pénzzel?Mit lehet játszani a pénzzel?

 

A kisgyermek életkorából adódóan (ovis-elsős gyerekekről van szó), főleg a tapasztalati tanulás jöhet szóba, tehát a játékok is zömében ilyen jellegűek lesznek.

 

  1. Válogatás

A különböző pénzérmék szétválogatása számos olyan készséget fejleszt, amelyek a pénzügyi intelligencia fejlesztéséhez is jól jönnek:

  • megfigyelés (melyik pénz milyen)
  • csoportosítás (azonosságok, különbségek megállapítása)
  • finommotoros képességek
  • logikai képességek (melyikből van több, kevesebb, ugyanannyi)

 

  1. Tornyozás

Ennek is lehetnek csoportosítási szempontjai, de akár különböző fémpénzekből is építhet a gyerek tornyot. Nemcsak a finommotoros képességei fejlődnek így, hanem a konstruáló képesség (meg lehet-e építeni úgy a tornyot, hogy ne dőljön el), a térbeli képzelőerő is (ez különösen akkor, ha már van némi tapasztalata arról, hogy ajánlatos a szélesebb, nagyobb pénzeket alulra rakni, a kisebbeket meg fentre).

 

  1. Gurítás

Ehhez jó helyet kell találnotok, hogy az esetleg elgurult pénzeket is megtaláljátok majd.  A finommotorikának biztosan jót tesz.

 

  1. Rajzolás

Ahhoz, hogy jól le tudja rajzolni a pénzeket, a gyermeknek

  • meg kell azt figyelnie
  • térben el kell tudnia helyezni a rajtuk található alakzatokat, formákat
  • ceruzát kell használnia (kézügyességnek jót tesz)

 

  1. Kopírozás

Talán még emlékszel rá gyerekkorodból Te is, hogy azt hívtuk kopírozásnak, amikor egy domború mintás tárgyra fektetett papírlapot besatíroztunk, és így a papíron is előtűnt a szilárd tárgy mintája. Ezt a gyerek az aprópénzzel is megteheti. A ceruzakezelésének biztos, hogy jót tesz, ahogyan a pénzek megkülönböztetése is jobban fog menni neki utána.

 

  1. Boltos/piacos

Ezt lehetne éppen játékpénzzel, vagy gyönggyel, babbal, Lego-val, stb. is játszani, de éppen aprópénzzel is – jó előre kikötve persze, hogy ezt a pénzt most csak játékra használjuk, a végén megy vissza az egész a Te pénztárcádba.

A boltos/piacos játékban az a jó, hogy itt bizony már el kell kezdeni számolni. Mivel a kisebb gyerekek éppen a számfogalom kialakulatlansága miatt még csak darabra számolják a pénzt, ezért velük ajánlatos ugyanolyan címletű érmékkel játszani. A nagyobbaknál (nagycsoport vége, első osztály) már próbálkozzunk különböző érmékkel, de még számukra értelmezhető összegekkel.

És van meg egy jó a boltosban/piacosban: ez egy szituációs játék. Vagyis bele lehet helyezkedni egy szerepbe. Ez azért jó, mert így a vásárlás teljes folyamatát a hozzá tartozó illem- és egyéb szabályokkal együtt (köszönünk, elköszönünk, kérünk, megköszönünk, fizetés nélkül nem veszünk el semmit, fizetés előtt nem esszük meg a kiflit, stb.) szintén be lehet gyakorolni.

 

  1. Pénzek tervezése

Hadd engedje el a gyerek a fantáziáját! Itt a pénz kötelező elemeit lehet begyakoroltatni a gyerekkel: hogy rajta van egy szám, hogy mennyit ér (címlet), hogy kép van a hátulján, stb. Ez nemcsak a megfigyelő, hanem a koncentráló képességét is fejleszti, de a kreativitását is.

 

Még több játékot szeretnél a pénzzel, illetve a pénzügyi készségek fejlesztéséhez gyermekednek? Már érkezik is – sőt annál sokkal több is! >>>

 

Jó játékot!

 

Napfényes jó(l)létet!

 

🙂 Csilla 🙂

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*