Mire gyűjthet pénzt egy óvodás?

Mire gyűjthet pénzt egy óvodás? Bármire! Mert nem ez a lényeg...

A pénz gyűjtése a megtakarítás képességének kialakítása már óvodás korban megkezdhető. Ezért nem lepődtem meg azon, hogy egy ovis kisgyerek esetében ilyen kérdés érkezett hozzám. Azon már jobban meglepődtem, hogy a kérdést egy óvónéni küldte nekem e-mailben.

Mire gyűjthet pénzt egy óvodás? – Hogy is van ez? 

 

Történt ugyanis, hogy a héten ezt a levelet kaptam egy fiatal óvónénitől:

 

Kedves Csilla! 

Még csak pár éve vagyok óvodapedagógus, de sosem hittem volna, hogy egyszer ezt fogja kérdezni tőlem egy anyuka. A kis Kevin édesanyja arra volt kíváncsi, hogy a kisfia az ajándékba kapott pénzekből mit vehet magának, mit engedhet meg neki. 

Nem hiszem, hogy igazából nekem kellene erre a kérdésre válaszolnom, de megértem az édesanyát is, hogy gyerekneveléssel foglalkozó szakembertől kér segítséget. Nekem viszont meghaladja a tudásomat ez a kérdés. 

Mit lehet erre válaszolni? 

Előre is köszi a választ! 

Tímea, a középsős Maci csoportosok óvónénije 

(az óvodapedagógus kérésére ennyi információt jelentethetek meg róla)

 

Mire gyűjthet pénzt egy óvodás? – Kezdjük az elejéről! Mire gyűjthet pénzt egy óvodás? Bármire! Mert nem ez a lényeg...

 

Ahhoz, hogy Tímea óvónéni korrekt választ tudjon adni Kevin anyukájának, kicsit messzebbről kell indulnunk. Mégpedig onnan, hogy képes-e egy ovis gyerek arra, hogy pénzt gyűjtsön.

Rövid válasz: naná!

Hosszabb válasz: az ovisok még abban a korban vannak, amikor a közvetlen környezetüket fedezik fel, a mindennapi világukat derítik fel. Márpedig ebben a világban találkoznak a pénzzel is, így elkerülhetetlen, hogy a pénz is el ne kezdje őket érdekelni, el ne kezdjenek róla kérdezni.

 

A pénzpedagógus (köz)beszól: 

Az már azonban kifejezetten a szülők és adott esetben a pedagógusok felelőssége (ha éppen az oviban, vagy később a suliban bukik ki a gyerekekből a kérdezősködés), hogy 

  1. kapnak-e válaszokat a kérdéseikre (és ezzel továbbra is fenntartjuk-e a gyerek érdeklődését a téma iránt) 

  2. milyen válaszokat kapnak a kérdéseikre (mert ha számára “magas”, azaz az ő szintjén értelmezhetetlen válaszokat kap, akkor is hamar elveszti a kezdeti érdeklődését

  3. a kérdéseik kapcsán be is vonják-e őket a saját szintjükön a pénzügyekbe (és ezzel gyakorlati tudást, tapasztalatot is szerezhetnek a pénzről, hogy ne legyen számukra idegen a pénz) 

 

Az ovisok elsődleges tanulási módszere még mindig az utánzás. És az érdeklődés fenntartása mellett ez lesz az, amiért egy ovis készséggel és nagy lelkesedéssel fog pénzt gyűjteni! A pénz ugyanis most még javarészt érthetetlen működési mechanizmusú valami egy ovis számára. Igazi misztikus, de legalábbis nagyon felnőtt dolog. És mivel rettenetesen meg akar felelni nekünk, felnőtteknek (a szüleinek és a kedvenc óvónénijének/tanító nénijének), hát utánunk is csinál mindenfélét, hogy megmutassa, mennyire ügyes, mennyire úgy csinálja a dolgokat, mint mi. Vagyis a pénzzel is megpróbál majd úgy bánni, ahogyan tőlünk látja, ha hagyjuk neki. De elsőként mindenféleképpen megpróbál valahogyan pénzhez jutni, hogy ő is megtanulhasson bánni vele, ahogyan mi, felnőttek is csináljuk.

 

A pénzpedagógus (köz)beszól: 

Így talán már az is érthetőbb, hogy a gyerek nem egyszerűen az érdeklőését veszíti el a pénz iránt, ha nem kap, vagy nem értelmezhető válaszokat kap a pénzzel kapcsolatos kérdéseire, illetve nem hagyjuk valahogyan tapasztalatot szerezni a pénzről. Mert ilyenkor nem egyszerűen feladja a gyerek, hanem mérhetetlenül csalódik. Elveszünk tőle ugyanis ilyenkor egy lehetőséget, ahol megmutathatná, hogy mennyire igyekszik a kedvünkbe járni, hogy mennyire ügyes, hogy mennyire akar hasnolítani ránk. Neki ez olyan, mintha nem bizonyíthatná be nekünk, hogy mennyire szeret minket. Hát, ezért lesz olyan csalódott, és ezért adja fel egy idő után, hogy ezen a területen – a pénzügyek terén – bizonyítsa a szeretetét. 

 

Mire gyűjthet pénzt egy óvodás? – Nem ez a fő kérdés! 

 

Hanem az, hogy egyáltalán gyűjthet-e. És igen, naná, hogy gyűjthet, sőt kell is, hogy gyűjtsön!

Nemcsak azért, hogy megtanulja, hanem azért is, mert

  1. ilyenkor még sokkal könnyebben és nagyobb kedvvel tanulja meg a pénz megtakarítását, gyűjtését
  2. ha ilyenkor már megtanulja és gyakorolja a pénzgyűjtést, akkor ez szokássá válik, rögzül, és felnőtt korára már teljesen természetes dolog lesz a számára.

Az óvónéni kérdése alapján Kevin esetében ez már nem lehet kérdés, a gyerek már egészen biztosan gyűjt.

  • Vagy azért, mert biztatják erre a szülei,
  • vagy azért, mert ezt látja a szüleitől (szülői példamutatás).
  • A legjobb, ha mindkettőt látja, érzi, megkapja a gyerek. 🙂

Mire gyűjthet pénzt egy óvodás? – Itt a lényeg…

 

Tulajdonképpen bármire. Mert azért a tapasztalat azt mutatja, hogy egy ovis képzelőereje anyagi téren még meglehetősen korlátozott. Persze, némelyikük szeretne saját űrbázist különbejáratú űrsiklóval, vagy éppen rózsaszín hercegnőkastélyt póniparkkal. Ettől függetlenül azonban a legtöbb vágyuk elérhető dolog szokott lenni: Barbie-baba házzal vagy egyéb kiegészítőkkel, LEGO készletek, vagy ehhez hasonlók (a divat aktuális változásai szerint). Vagyis olyan cuccokról beszélünk, amelyekre kiszámítható módon, tervezhetően össze lehet gyűjteni a szükséges pénzt.

És van még egy jó hírem: ezekre általában már egy óvodás is képes belátható időn belül összegyűjteni a pénzt.

Persze nem árt ehhez néhány feltételt biztosítani:

  • beszélgessünk a gyerekkel a vágyairól! Hamar ki kell, hogy derüljön, hogy csak egy múló fellángolásról van-e szó, vagy tényleg komolyan gondolja.
  • számoljunk! A pontos összeg ugyan most még nem biztos, hogy sokat mond a gyereknek, de az, hogy nagyjából mennyi idő alatt tudja összegyűjteni a pénzt, már igen. Érdemes valamilyen nevezetes dátumhoz viszonyítani, mert a 2016. március 22 sem fog rá különösebb hatást gyakorolni. Viszont ha azt mondod, hogy mire elkezd kitavaszodni, azzal már jobban tud mit kezdeni. (A gyerekek időérzékelése még egészen más, mint a miénk. Valamikor középső csoport végén, nagycsoportban tanulja meg, mi az, hogy tegnap, tegnapelőtt, holnap, holnapután, vagyis 5-7 napnál hosszabb időt nem fog tudni még reális időtávként értékelni. Ezért kell konkrét eseményekhez kötni a határidőket, akor jobban el tudja képzelni ő is.)
  • számoljunk – másképpen is! Az is nagyon fontos, hogy az összegyűjteni szándékozott összeg akkora legyen, hogy még a gyerek számára belátható időn belül képes is legyen összegyűjteni. Egy ovis számára éppen a fentebb említett szűkebb időérzékelés miatt egy év pl. még az örökkévalósággal ér fel. Nagycsoportosknál az a tapasztalatom, hogy kb. két hónapig még fenn lehet tartani a lelkesedést a gyűjtögetés iránt.
  • kérjük a tágabb  család segítségét! Ha a gyerek gyűjt, akkor jó, ha erről a csald többi tagja is tud. Egyrészt mert így akkor ők is szívesen biztosítanak olyan alkalmakat a gyereknek, amikor “pénzt kereshet” apróbb munkákért, másrészt mert ha kéritek, akkor ők is hajlandóak különféle ajándékozási alkalmakra pénzt adni a gyereknek, hogy ezzel is segítsék a gyűjtést. (Hogy jó ötlet-e gyereknek pénzt ajándékozni, arról itt olvashtasz bővebben. ›››)
  • számoljunk – menet közben is! Nagyon fontos, hogy a gyerek menet közben is érzékelje a pénze mennyiségének változását. Legjobb erre a visszaszámolós módszer, vagyis ne csak azt nézzük, hogy mennyi van már meg a szükséges mennyiségből, hanem azt is, hogy mennyi van még hátra, és ahhoz mennyi idő kell még. A csökkenő összegek ugyanis nagyon ösztönzőleg hatnak, egyre inkább azt a benyomást keltik a gyerekben, hogy ezt a kicsit már egészen biztosan össze tudja majd szedni.
  • drukkoljunk! – biztassuk, támogassuk a gyereket menet közben is, ne csak akkor, amikor belevág a gyűjtésbe! Néha ismerjük is el, hogy már eddig is micsoda jó teljesítményt nyújtott, és emnnyire büszkévé tesz minket ezzel. (Tudod, egy ilyen kisgyerek még az elismerésedre hajt, hát add is meg neki, mert ez neki a legjobb motiváció.)
  • engedjük neki, hogy ő fizessen! Ha már összegyűlt a pénz, akkor hadd intézze ő a vételt! Kiválasztja, kifizeti. Hihetetlenül büszek lesz magára, amiért ennyire felnőtt módon intézheti a saját dolgait! És legyünk rá büszkék mi is. (Bizonyítható, hogy az ilyen apróságok komolyan képesek pozitív irányban változtatni a gyerek pénzhez való hozzáállását.)

Szóval nem igazán az a lényeg, hogy a gyerek mire gyűjt. Azt is megbeszélhetitek, mert természetesen az is fontos, hogy a választott holmi beleférjen a család anyagi lehetőségeibe, de még inkább az értékrendjébe.

 

Napfényes jó(l)létet! 

🙂 Csilla 🙂 

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*