A játékpénz mérhető haszna

Mire jó a játékpénz a játékon kívül?
fotó: pepco.hu

Mire jó a játékpénz? Naná, hogy játékra! De ha igazán jól csinálod, akkor másra is jó. Tanulásra! 

A játékpénz haszna

 

A való életben persze nem sok haszna lenne a játékpénznek. Még a játékban sem, mert maximum játszani lehetne csak vele.

Most azonban a Pepco-ban olyan játékpénzeket lehet kapni, amelyek meglehetősen élethűek – és ezzel rögtön másra is alkalmas lesz, nemcsak arra, hogy a pénz egyenértékes funkcióját szemléltessük a gyereknek egy boltos vagy piacos játékban. (Már a csomagoláson is szerepel, hogy tanulási célokra is szánta a gyártó. Pénzpedagógusként csak egy megjegyzést tennék: hurrá!)

 

Mire jó a játékpénz a játékon kívül?
fotó: pepco.hu

Amit a valósághű játékpénz megtaníthat a gyereknek

Nézzük, mi mindenre lehet még alkalmas a játékpénz:

  1. a pénz címleteinek megismertetése
  2. a pénz kötelező kellékeinek megismertetése – speciel pont a címlet az egyik kötelező kellék, de azért akad még más is: pl. az MNB vezetőinek aláírása, a fémszál, a címer, a sorozatszám, stb.)
  3. a pénz átválthatóságának megismertetése – ez matekhoz is jól jöhet, ezért különösen ajánlom, hogy ha másból nem is, de az osztálypénzből próbáljon mindenki megfinanszírozni fejenként 590 forintot erre a célra. Ezért cserébe kap címletenként 20 db papírpénzt. Igaz, csak az egyik oldala nyomtatott – ezen viszont a pénz élethűsége miatt nem is csodálkozom annyira… (Valaki még a végén kísértésbe esne, és hamis pénzként használná.)
  4. memóriajátékba oltott kreatív rajz – mivel a pénzeknek éppen a hátoldala nem nyomtatott, és éppen a hátoldallal nem szoktunk általában foglalkozni, ezért a gyerekekkel képről lehet memorizáltatni a hátoldalt, aztán pedig megkérni őket, hogyy emlékezetből rajzolják is le a hátoldalakat a játékpénzek üres oldalára. (Tedd a szívedre a kezed: ha most megkérdezném, hogy az 500 forintos hátoldalán minek a képe látható, kapásból rá tudnád vágni, hogy a sárospataki váré? Na, ugye!)
  5. művészettörténet – és ha már témánál vagyunk, hogy mi minden van az igazi pénzek hátoldalán, akkor ezt az alkalmat kihasználhatjuk akár tanórán, akár otthon némi művészettörténeti kalandozásra is. Az ötszázas esetén pl. mesélhetünk a sárospataki várról, mikor épült, hogyan éltek benne anno az emberek, stb. (Természetesen csak annyit és úgy, amennyivel és ahogyan a gyerek elbír az információval.)

Most így ennyi jutott hirtelen eszembe este 10 perccel 9 előtt, de aki még frissebb nálam agyilag, az nyugodtan megírhatja itt kommentben az egyéb ötleteit – segítsünk ezzel is a kollégáknak a tematikus pénzügyi hét (2017. március 6-tól 10-ig) anyagának összeállításában! 🙂

 

Játsszatok pénzügyeket minden nap! 

🙂 Csilla 🙂 

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*